Vak voltam

  Az agyunk hihetetlen dolgokra képes a túlélésünk érdekében, amikor tartósan veszélyben vagyunk. Az egyik ilyen önvédő mechanizmus a traumás kötés, ami abban segít minket, hogy képesek legyünk átvészelni olyan elviselhetetlen szituációkat, amelyek felett nincsen kontrollunk. A fogalom Dutton és Painter (1993) nevéhez kötődik és azt a jelenséget írja le, amikor az áldozatokban erős érzelmi kötődés alakul ki bántalmazójuk felé. A traumakötés érinthet egy egyént, de akár egy teljes csoportot is. Minden esetben jelentős hatalmi különbség áll fenn a kapcsolatban, miközben a domináns fél jutalmazásra és büntetésre épülő technikákkal tartja függő helyzetben áldozatait. Traumás kötés előfordulhat családon belül, párkapcsolatban, barátságban, munkahelyi kapcsolódásban vagy akár különböző közösségekben, gyülekezetekben is.  Traumás kötés akkor alakul ki, amikor a menekülés útja el van zárva előlünk, a helyzet azonban folyamatosan túlterheli a pszichés működésünket. Így tudattalanul úgy...

  A megbocsátás lényege A megbocsátás nem arról szól, hogy megpróbáljuk elnyomni a fájdalmunkat, vagy szőnyeg alá söpörjük a sértéseket. Azt sem jelenti, hogy többé nem tartjuk helytelennek a bűnös viselkedést. Sőt, bizonyos esetekben még a kapcsolat helyreállását sem hozza magával. A megbocsátásnak az a valódi jelentése, hogy elengedjük a bosszúvágyunkat és átadjuk Istennek az igazságszolgáltatást, ahelyett, hogy keserűvé válnánk, vagy mi állnánk bosszút magunkért. Attól, hogy megbocsátunk valakinek, továbbra is átélhetjük a fájdalmunkat, megvédhetjük magunkat a további támadásoktól, valamint szánhatunk időt a szükséges gyógyulásra. Honnan meríthetünk erőt a megbocsátásra? Ha valamilyen sérelmet követtek el ellenünk, legyen az egy egyszeri esemény vagy bántások sorozata, csak rajtunk múlik, hogy hogyan reagálunk rá. Bár ez egyáltalán nem könnyű, keresztény emberként felszólítást kaptunk arra, hogy Krisztusra tekintve megbocsássunk az ellenünk vétő(k)nek. Még akkor is meg tudjuk ez...

  Nagy teret hódított az a minden témára kiterjedő radikális keresztény felfogás, amely központi szerepet foglal el sok bántalmazó közösségben. Eszerint a jó hívő élete minden perce és minden részlete kizárólag “keresztény” tevékenységekből áll. Néhány példa szemléltetésként: ha van szabadidőd (ami inkább ne is legyen), akkor Bibliát olvasol, vagy valamilyen “szent” elfoglaltságot űzöl; ha világiakkal beszélgetsz, akkor abban minden esetben szerepelnie kell az evangéliumnak, illetve ha zenét hallgatsz, filmet nézel, az csak keresztény tartalom lehet. Ezekről az erős, sokszor szélsőséges irányba elmenő irányokról egy következő cikkünkben fogunk részletesebben írni. A mostani téma az, hogy erről a tőről milyen kártékony és romboló nőideál fakad, ami sok hölgy életét keserítette/keseríti meg.      A szellemi leuraláson alapuló gyülekezetekben negatív hangsúllyal hangozhat el az a kijelentés, hogy “a nő a segítőtársa a férfinak, és nem fordítva”. Többek között ebből az a...

Áldozathibáztatással kivétel nélkül már mindenki találkozhatott élete folyamán. A jelenségre klasszikus példa, mikor egy nőt szexuálisan bántalmaznak, és a történtekhez a szemlélők a “biztosan túl rövid volt a szoknyája”, vagy “olyan későn miért megy valaki sétálni” és a “magának kereste a bajt” megjegyzéseket fűzik. A dolog érdekessége az, hogy ez a reakció nem csupán az emberek rosszindulatáról és érzéketlenségéről szól, hanem betekintést ad a hibáztató személy törékeny világképébe. Meglepő, nem? Bár az áldozatot látjuk  leginkább elveszettnek, ez valahol mégis arra mutat rá, hogy maga a hibáztató is megrendült a tapasztaltak hatására. A következőben egy pszichológiai megközelítés következik, melyet a Mindset pszichológia oldalról vettem át kisebb módosításokkal. Ezután a jelenséget bibliai aspektusból fogom vizsgálni.   Az igazságos világba vetett hit A igazságos világba vetett hit („Just-world hypotesis”) az a szemlélet, hogy a világban mindenki azt kapja, amit meg...

Fontos megjegyzés: a következő cikk nem alkalmas diagnózis felállítására. Célunk, hogy közérthető információkat nyújtsunk az érintetteknek a személyiségzavarokról, és azok bántalmazó közegekben való felismeréséről.  Honnan ismerhetjük fel, hogy bántalmazással vagy személyiségzavarral állunk szemben?  Annak ellenére, hogy a legtöbb pszichológiai betegség inkább az áldozattá, mintsem a bántalmazóvá válást segíti elő, léteznek olyan pszichés rendellenességek, amik hajlamossá tehetnek elnyomó viselkedésre. A pszichológiai szakirodalmon belül megkülönböztetünk enyhébb neurózisokat és súlyosabb személyiségzavarokat. Az előbbiek közé soroljuk például a hangulatzavarokat, mint a depressziót vagy szorongást. Az ezekben szenvedők érzik és tudják, hogy mentális működésük felborult, ezért általában maguk keresnek segítséget tüneteik enyhítésére. Ezzel szemben a személyiségzavarban szenvedők nem észlelik, hogy rendellenesek lennének a pszichés reakcióik, így az ebből fakadó konfliktusokért...

  A cím okkal provokatív, de már itt, az első mondatnál megjegyzem, hogy a cikknek nem célja a lelkipásztorok felé táplált bizalom csökkentése. A mostani írásban szélsőséges, ugyanakkor létező jelenségeket ismertetek. Amikor egy gyülekezet elkezd diszfunkcionálisan működni, akkor sajnos a tekintélyszemélyek megkérdezése, megkérdőjelezése, illetve a tőlük eltérő vélemény megfogalmazása mind lázadásnak minősül. A konfrontáció elkerülése érdekében jó stratégiának tűnhet a vak engedelmesség és a teljes alárendelődés, de az, hogy mindent elhigyjen átvizsgálás nélkül az ember, kifejezetten veszélyes. Isten gondolkodó lényeknek teremtett bennünket, és nem szabad mindent automatikusan elhinnünk csak azért, mert azt egy vezető mondja. A papok és elöljárók körében való visszaélésekről sok feljegyzés szerepel a Bibliában. Tekintsük példaképpen az Éli főpapról szóló igeszakaszt: “És eljött Istennek egy embere Élihez, és így szólt hozzá: Ezt mondta az ÚR: Világosan kijelentettem magamat atyád h...