Mi vár rád, ha kilépsz egy bántalmazó gyülekezetből?

 

A cikknek nem célja senkit sem arra buzdítani, hogy megalapozott ok nélkül hagyja el gyülekezetét. Nem is azokról az esetekről írunk most, amikor természetes okok miatt gyülekezet váltásra kerül a sor, például költözés vagy házasság miatt. 

Egy egészséges identitású közösségből az egyén amúgy sem szeretne eljönni, mivel ott jól érzi magát (ettől még előfordulhatnak konfliktusok, de a felek között nyílt kommunikáció zajlik, és mivel nincsen alá-fölérendeltségi viszony, lehetőség van rendezni a félreértéseket). Az Ige szintén arra bátorít minket, hogy ragaszkodjunk a közösségünkhöz* és vegyünk részt aktívan az életében. 

 

,,Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.” Zsidók 10:25

 

//

*Megjegyzés: a bántalmazó közösségekben sokszor ezzel az igével próbálják visszatartani az áldozatokat a kilépéstől. Érdemes utánakeresni az eredeti görög kifejezésnek, amit itt gyülekezetnek fordítottak. Csia Lajosnál “összegyülekezés” szerepel, ami talán közelebb van az eredeti szó jelentéséhez. Az Ige nem arra vonatkozik, hogy csak és kizárólag egy gyülekezetbe járhat az ember az élete folyamán (és emiatt például nem költözhet el a városból, ha az életkörülményei úgy alakulnának), hanem arra, hogy az egyén köteleződjön el egy közösség mellett, és a helyi összegyülekezést ne hagyja el. Viszont ha azt tapasztalja, hogy a gyülekezet nem biblikusan működik, akkor arról a helyről menjen el, mert az ott maradása nem fogja Isten dicsőségét szolgálni!

Az eredeti görög szöveg: https://biblehub.com/interlinear/hebrews/10-25.htm

Az idézett igevers Csia Lajos fordításában: 

http://www.immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=58&fejezet=10&o1=4&o2=5&o3=3

//

 

 

Ez tehát egy fontos alapelv a Bibliában, amihez tarthatjuk magunkat, amennyiben egy egészségesen működő - nem tökéletes, de szellemileg biztonságos - gyülekezetről van szó. Azonban fontos megemlíteni, hogy léteznek olyan helyzetek, amikor a hívőnek a saját lelki egészsége miatt szükséges elhagynia egy közösséget. Ilyen súlyos eset például a tévtanítások (gondoljunk például arra, hogy a bőség evangéliuma mennyi ember hitét gyengítette meg) vagy a szellemi bántalmazás jelenléte a gyülekezetben. Ezekben az esetekben nem csak lehetséges, hanem javasolt is minél hamarabb a kilépés mellett dönteni. A következőkben azt is sorra vesszük, hogy miért. Lényegében azt kell figyelembe venni, hogy nem tudunk egyszerre egy bántalmazó közösségnek és Istennek engedelmeskedni. Ráadásul, ha nem lépünk fel a súlyos elnyomással szemben, azzal a vétkezőket pártoljuk, bármennyire kellemetlen ebbe belegondolni. 

 

,,Most tehát azt írom nektek, hogy ne tartsatok kapcsolatot azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még együtt se egyetek!”

1 Korintus 1:15. 

 

A másik fontos aspektus, hogy ha valaki egy egészséges csoporthoz tartozik, és végiggondolja, hogy mivel járna a gyülekezettől való elbúcsúzás, akkor az nem tűnne olyan életbevágó döntésnek: a tagokkal továbbra is tudja majd tartani a kapcsolatot, és örömmel fogják fogadni minden alkalommal, ha a későbbiekben meglátogatja őket.

 

Ha ezen a gondolatmeneten végigmenve azt a választ kapod, hogy a kilépés szinte már az üdvösséged elveszítését vonja maga után, akkor ott már komoly baj van. Egy bántalmazó közegben a gyülekezet tagjaként a következő érzéseid/félelmeid lehetnek:

Ha eljössz a közösségből, akkor

        - megszűnik a bent lévőkkel a kapcsolatod, esetleg még ellenségként is fognak rád ezután tekinteni;

        - félsz attól, hogy nem fogsz hova tovább menni, mivel a többi gyülekezetben rossz hírt fog terjeszteni rólad a mostani közösséged vezetősége;

        - nem látsz magad előtt más gyülekezetet, mivel mindegyik másról csak rosszakat hallottál a mostani közösséged vezetőségétől;

        - felmerül a lehetősége, hogy rágalmakat, hazugságokat fognak rólad terjeszteni a gyülekezetben maradók felé;

        - úgy érzed, hogy nagy bűnt követsz el a kilépéssel, és az Istennel való kapcsolatod fog veszélybe kerülni ezáltal;

        - ha a gyülekezeted tagjaival munkatársi kapcsolatod van, esetleg még a munkádat is elveszítheted; stb.

 

A leuraláson alapuló gyülekezeteknél ezek sajnos valós félelmek lehetnek, és sok kilépő fél pontosan ezeken megy/ment keresztül. Egy ilyen közösségben eltöltött hosszú idő múltán az ember szociális kapcsolatai nagyban a gyülekezet tagjaira korlátozódnak le - így, amikor kilépsz, azoktól a személyektől is elvágod magadat, akik eddig barátként támaszt nyújtottak a nehéz helyzetekben.

          Bár az eljövetel ára nagy, a bennmaradásé még nagyobb. Ha nem lépsz ki, akkor azzal vállalod, hogy egy folyamatos ellentmondásban kell élned - látod már a gyülekezet mérgező mivoltát, de ezen nem tudsz változtatni (ha jelzed, akkor pedig valamilyen módon büntetni fognak). Nem túlzás azt állítani, hogy az ilyen helyen töltött idő az érintett testi-lelki egészségét egyaránt károsítja. Olyan, mintha egy mérgező gázzal teleengedett szobában lennél - lassan, de folyamatosan veszíted el az életerődet, szűnik meg a kapcsolatod a valósággal. Nehéz kimondani, és talán még nehezebb beismerni, hogy a jövőben sem lehet változásra számítani ilyen közösségnél. Egy ilyen helyről akkor is el kell jönni, ha ezért nagy árat kell fizetni: az ott maradás sajnos nem opció.

          A mérgező gyülekezetben mindenkit fenyegetéssel, megfélemlítéssel, ígéretekkel próbálnak visszatartani a távozástól. Ha azonban mégis kilépsz, valószínűleg közölni fogják veled, hogy “a könnyebbik utat választottad, mert nem voltál képes rendezni a konfliktusokat, amik miatt így döntöttél”. Két megjegyzés: 1: ez a nehezebbik út (mindjárt ismertetem, miért), 2: nem apróbb nézeteltérések miatt döntöttél így, hanem évek óta tartó bántalmazás miatt, ahol a bántalmazó nem tért meg bűnéből, és nem tartja bűnösnek, amit azóta is folyamatosan csinál.

 

A következőben vegyük sorra, milyen lehetséges kihívásokkal kell megküzdenie a kilépő félnek. (A szereplő lista nem teljes, és egyénenként lehetnek eltérések az ismertetett szakaszok megjelenésében, azok hosszában.)

      - A döntéshozatalkor úgy fogod magadat érezni egy ideig, mintha megőrülnél, mivel két párhuzamos valóságot fogsz egyszerre magad előtt látni: a gyülekezetben képviseltet (aminek a külső világhoz már csak kevés köze van; ezt torzítások és hazugságok jellemzik); és a gyülekezeten kívülit (ami több helyen ellentmond a bent hallott nézetekkel, viszont összhangban van a valós világgal).
Példa: (1.) gyülekezeten belüli álláspont: a gyülekezet egészséges, csak kisebb súrlódások vannak, de ez minden más közösséget is jellemez. Veled van a baj, mert ezt te nem tudod megfelelően kezelni; túlérzékeny és sértődékeny vagy, nem vagy elég erős, hogy megbocsáss.
(2.) gyülekezeten kívüli álláspont: a gyülekezeted egy szektaként működik, a tagjait elzárja a külvilágtól, valamint bizalmatlanságot támaszt a kinti világ felé. A közösség vezetősége bántalmazóan viselkedik, szavai és cselekedetei között nincsen összhang.

        - A kilépés folyamata, az elbúcsúzás pillanata hatalmas teherként nehezedik rád. Mivel találkoztál már a vezetőség igazi arcával (és lehet, a gyülekezetből ez nem mindenkire igaz!), nem tudod, hogy milyen módon reagálnak majd a bejelentésedre.
Tipp: az ilyen közösségben nagy a folyamatos bűntudatkeltés, a bűnök felelősségének hárítása és másokra vetítése. Kötelességednek tekintik, hogy az általuk megadott módon búcsúzz el (vagy nem is engednek elköszönni), találkozz a vezetőség tagjaival személyes beszélgetéseken, stb. Ezek az alkalmak mind a te, mind a bent maradók irányában főképp a manipulációra adnak lehetőséget. Tudatosítsd magadban, hogy nem kötelező ezekre az alkalmakra elmenned, mert már nincsen feletted hatalmuk. Sőt, egy ilyen közösségnél az is teljesen elfogadható, ha elköszönés gyanánt írsz egy SMS-t, és utána letiltod a mobilodról/ emailcímedről a bántalmazókat. Egy szekta nagyon veszélyes, még ha kívülre csak a mosolyt mutatják is - védd magadat és családodat erős határok felállításával!

        - Az elbúcsúzás utáni közvetlen időszak valószínűleg felszabadító és örömteli lesz. Úgy érzed, hogy egy ketrecből szabadultál, és lekerült a válladról az az óriási teher, amit azért cipeltél, mivel nem voltál összhangban a valósággal és a saját érzelmeiddel.

Tipp: ebben a helyzetben próbálj meg pihenni, és semmiképpen se vállald magadat túl a munkahelyeden, esetleg (gyülekezeten kívüli) szolgálatokkal. Adj magadnak teret és időt arra, hogy érzelmileg is fel tudd dolgozni a nehézségeket, amiken átmentél.

        - Az idő elteltével következik majd egy nagyobb visszaesés, ami sokáig elhúzódhat. Ez teljesen természetes, ne okold magadat emiatt!
Elkezded egyre jobban átlátni, hogy miből jöttél ki - a visszaélések többsége az eljövetel pillanatában nem, csak azután válik számodra világossá. Lehet, fel fog benned merülni az a kérdés is, hogy miért nem jöttél el hamarabb, miért tűrted idáig a bántalmazást. Ne büntesd magadat: egy olyan közegben voltál, ahol mindenki jónak tüntette fel a rendszert, még ha az világiak szemében is romlottan működött. Akkor még nem voltál tudatában annak, amit most tudsz, és jóhiszeműen csináltad, amit csináltál.

        - A veszteség feldolgozása egy gyászfolyamathoz hasonlítható, amelyről részletesebben írunk majd egy későbbi cikkünkben. Előfordulhat, hogy a mélyponton öngyilkossági gondolatokkal küzdesz majd - ebben az esetben azonnal fordulj szakemberhez!

        - Szokott lenni egy olyan időszak, amelyet a reménytelenség érzés, jövő felé való kilátástalanság, esetleg depresszió jellemez. Ilyenkor segíteni tudnak a sorstársközösségek, lelkigondozókkal, pszichológusokkal való foglalkozások.
Tipp: ilyenkor segít, ha visszatérsz hobbijaidhoz, kedvteléseidhez, amik örömet jelentenek a számodra. Ne érezz bűntudatot amiatt, ha időt, pénzt és energiát fordítasz a kikapcsolódásodra - ez a gyógyulási folyamatnak egy fontos része.

        - Valószínűleg azzal is szembe kell majd nézned, hogy az elnyomó közösségben nem csak áldozat voltál, hanem bántalmazó is (legtöbbször a tagok mindkét szerepben érintettek). Ezt vidd az ÚR elé, rendezd, de ne emészd folyamatosan emiatt magadat.

        - Ha van lehetőséged más gyülekezeti menekültekkel találkozni, tedd meg. Segíti a gyógyulásodat, ha látod, nem vagy egyedül, és hogy mások (akár akik ugyanabból a közösségből jöttek el) mennyire hasonló dolgokon mentek keresztül.

        - A gyógyulást nagyban segíti, ha csatlakozol egy egészséges identitású gyülekezethez. Nem kell azonnal szolgálnod, sőt, lehet, hogy az első pár alkalommal csak megfigyelőként egyedül szeretnél lenni a hátsó sorban. Ez teljesen rendben van így; nem kell semmit sem sürgetni. Már önmagában a tudat megnyugtató, hogy egy egészséges közösségben nem akarnak neked ártani, és nem kell félned. 

 

A leuraló közösségből való kilépés mindenkinek nagyon nehéz és megterhelő. A gyógyulási folyamat hosszú és göröngyös, de a végén egy olyan állapot vár rád, amiért megéri küzdeni. Szellemi bántalmazás esetén azért olyan nehéz meghozni ezeket a döntéseket, mert azt hihetjük, hogy ha ellene mondunk a szellemi elnyomónak, azzal Isten ellen lázadunk. Azonban ez közel sincs így. Még ha az Úr nevében bántalmaz is valaki, a bántalmazás tényén ez nem változtat. Megvédheted magadat és a családodat, és dönthetsz úgy, hogy az elnyomó helyett az élő Istent szolgálod. ,,Csak légy bátor és igen erős!” Józsué 1:7 

,, A zsarnokok ellen való lázadás Istennek való engedelmesség.” Benjamin Franklin 

 

 

Ahová fordulhatsz: 

Ha további segítségre van szükséged, vagy szeretnéd egy bántalmazással foglalkozó szakember tanácsát, véleményét kikérni a helyzetedről, az Ökumenikus Segélyszervezet országosan működő Krízisambulanciájára térítésmentesen fordulhatsz: 

https://https://segelyszervezet.hu/kiknek-segitunk/aszeretetnemart/

 

Amennyiben azonnali segítségre van szükséged, ezt a Lelkisegély Szolgálatot a nap 24 órájában ingyenesen hívhatod:

https://sos116-123.hu/ 

 

Ha témában jártas lelkigondozót keresel, fordulj hozzánk bizalommal, és igyekszünk segíteni, szakembert ajánlani.

 

Források: 

• Shannon Thomas (2023): Gyógyulás a rejtett bántalmazásból - a pszichológiai bántalmazásból való felépülés 6 szakasza
• Lundy Bancroft (2015): Mi jár a bántalmazó fejében?