Mi az a reaktív bántalmazás?

 

Miért fontos a jelek felismerése?

Hiba azt gondolni, hogy a bántalmazás minden esetben annyira feltűnő, hogy biztosan észrevennénk, ha a környeztünkben valaki ennek áldozatául esne. Néha valóban látványos nyomok kísérik: egy ütés nyomai napokig látszódnak, a kiabálásokat sok esetben a szomszédok is hallják. Azonban nem szabad elsiklanunk amellett, hogy gyakran ezeknél kevésbé feltűnő, vagy akár láthatatlanságig álcázott módokon történik az elnyomás. 

Ugyanígy, azt is könnyen hihetjük, hogy egy bántalmazó dinamikára tekintve a vak is kiszúrja, hogy ki az elkövető és ki az elszenvedő. Ám ez korántsem ennyire egyszerű, amint azt a későbbiekben látni fogjuk. A bántalmazók egyik fő ismertetőjele ugyanis a fejlett manipulációs képességük, más néven az észrevétlen befolyásolás, amivel erősen hatnak a környezetükre: nem csak az áldozataikra, hanem a gyanútlan szemlélőkre is, akik éppen segíteni próbálnak. A manipulációnak azt a különösen gyakori fajtáját ismertetjük ebben a cikkünkben, ami az áldozatoknak, és nem ritkán az igazságszolgáltató szerveknek is a legtöbb nehézséget okozza, mégpedig a reaktív abúzust. 

A reaktív bántalmazás dinamikája

Ez alatt azokat a helyzeteket kell értenünk, amikor az elnyomó fél addig provokálja áldozatát, amíg az végképp összeomlik és önmagát meghazudtoló reakciót ad.  Amikor ez megtörténik, az elnyomó az áldozat reakciójára hivatkozva áthárítja rá a felelősséget a bántalmazásért. 

Szemléltetésként képzeljünk el egy elkövetőt, aki fizikailag bántalmazni kezdi partnerét, mire az önvédelemből visszaüt. Amikor a rendőrség a helyszínre ér, a bántalmazott fél a teljes összeomlás szélén áll, érzelmi reakciói feltűnőek: sír, esetleg segítségért kiabál vagy menekülni próbál. A bántalmazó ezzel szemben higgadtan és hűvös távolságtartással közli a rendőrökkel, hogy pszichésen labilis társa épp ellene támadt, hiába próbálta csitítani. Valóban hátborzongató kép, azonban ez a dinamika sokkal gyakoribb, mint elsőre gondolnánk. 

Most nézzük meg ugyanezt a helyzetet fizikai agresszió nélkül: a bántalmazó hónapokon keresztül bántalmazza partnerét, például anyagi kontrollálással, elhanyagolással, szeretetmegvonással vagy különböző passzív-agresszív viselkedéssel. Partnere egy ideig minden erejét összeszedve tűri, majd érzelmileg kimerül és önmagát meghazudtoló reakciókat kezd produkálni. Hirtelen elsírja magát az utcán, sorra lemondja a baráti találkozókat, idegesen és feszülten viselkedik minden látható ok nélkül, erélyesen lép fel a munkahelyén, visszaszól a bántalmazónak vagy kiabálni kezd a gyerekekkel. 

A környezet észleli, hogy valami nincsen rendben, ám a probléma forrását az áldozatban keresik, hiszen hozzá köthetők a szokatlan reakciók. Így minden erejükkel az áldozatot próbálják megváltoztatni, ugyanis meg vannak róla győződve, hogy ha az áldozat türelmesebb vagy kedvesebb lenne, többet imádkozna, esetleg jobban tudna uralkodni önmagán, akkor megszűnnének a problémák. A valóságban egyáltalán nem ez a helyzet. A bántalmazónak viszont pontosan az a célja, hogy meggyőzze a kívülállókat, hogy az áldozat viselkedése okozza az alapvető problémákat a dinamikában. Így észrevétlenül ki is surrant a képből, és a valódi probléma megoldása lehetetlenné vált, ami magának a bántalmazásnak a jelenléte.

Amint láttuk, reaktív bántalmazás során az eredeti elkövető úgy marad rejtve, hogy csapdát állít az áldozatnak. Miután az áldozat beleesett, a bántalmazó hatására a környezet rá hárítja a felelősséget. Vagyis kétszeres igazságtalanság történt: egyrészt a titkon elkövetett bántalmazás, másrészt az áldozat bűnös szerepbe való helyezése különböző manipulációs technikák által. A Bibliában is találhatunk hasonló dinamikát, ha figyelmesen olvassuk a lapjait. A bántalmazók módszerei évezredek óta ugyanazok, csak eszközeik változtak valamennyit az idők során. A sötétség cselekedeteire ezenkívül az is jellemző, hogy nem lehet könnyen átlátni, ugyanis nem játszanak tiszta lapokkal. Akármikor vizsgáljuk például a démoni világ működését, mindig ezt a dinamikát találjuk (gondoljunk csak a világosság angyala kifejezésre - lásd: 2 Korintus 2:14). Az álcázás, rejtegetés, felelősséghárítás és a hazugságok mind részei a bántalmazó eszköztárának. A csapda sokszor pont az, hogy tisztességes emberek nem élnek ezekkel az eszközökkel, így el sem tudják képzelni, hogy mások számára elfogadható viselkedésmódok lennének. Azzal kapcsolatban nem szeretnénk teológiai vitába bocsátkozni, hogy mérlegre tegyük annak a kérdését, hogy hogyan képes egy elkövető hosszú távon bűntudat nélkül ilyesféle viselkedésre. Elég egyenlőre azt szomorúan tudomásul vennünk, hogy ezek a módszerek sajnos léteznek, és vannak, akik használják őket. Így rengeteg ember életét veszélyeztetik, különösen akkor, ha módszereik rejtve maradnak. 

Mert a bűnösök már feszítik az íjat, rátették a nyilat a húrra, hogy rálőjenek lesből a tiszta szívűekre. Zsoltárok 11:2

Tőrt vetettek nekem a gőgös emberek, köteleket és hálót feszítettek ki, az út mentén csapdát állítottak nekem. 

Zsoltárok 140:6

Mit tehet az áldozat?

Az első lépés természetesen annak a  felismerése, hogy bántalmazás áldozatává váltunk. Ahogyan egyre többet tud meg valaki a témáról, úgy válik egyre kevésbé kiszolgáltatottá. Érdemes emiatt minél több és hitelesebb szakirodalmat olvasni, hogy képessé váljunk átlátni a nekünk állított csapdákon. Úgyanígy, az Igében számos leírását találjuk a fenti dinamikáknak. Kezdésként olvassunk el ezzel a szemmel pár zsoltárt. Vagy figyeljük meg, hogyan vitatkozott az Úr Jézus a farizeusokkal. Rengeteget tanulhatunk ezekből a példákból, mert az Úrnál jobb tanítómester nincsen. 

Emellett fontos, hogy ne maradjunk egyedül, mert lelkileg és gyakran fizikailag is rengeteg sérülés éri az áldozatokat azután, hogy felismerték a helyzetüket. Ilyenkor a legtöbbet egy hozzáértő lelkigondozó vagy pszichológus támogatása jelenthet. Emellett segíthetnek olyan sorstárs közösségek, ahol olyanokkal találkozhatunk, akik pontosan tudják, hogy min mentünk át, és ahol biztonságos közegben oszthatjuk meg a tapasztalatainkat. Számos ilyen szolgáltatás már térítésmentesen igénybevehető, ugyanis a segítők tisztában vannak az áldozatok gyakran anyagilag is kiszolgáltatott helyzetével. 

Fontos kiemelni, hogy bármilyen komoly sérelmek értek minket, keresztény emberként arra lettünk felszólítva, hogy bocsássunk meg az ellenünk vétőknek. Ez különösen nehéz lehet, ha az elkövető hosszú időn át bántalmazott valakit. Mégis meghatározó lépés a gyógyulás útján, amikor képessé válunk elengedni a bosszúvágyunkat és a lelkünket mardosó keserűséget. A megbocsátás azonban nem jelenti azt, hogy újra és újra ki kell magunkat tenni a bántalmazásnak, különösen akkor nem, ha az elkövető nem mutat bűnbánatot és nem változtat a viselkedésén. Önmagunkat még akkor is felszabadíthatjuk a haragtól és az Úrra bízhatjuk az igazságszolgáltatást, ha sosem kértek bocsánatot tőlünk. Amikor megbocsátunk az elnyomónak, fontos ugyanígy azoknak is megbocsátani, akiktől segítséget vártunk, de nem kaptuk meg, esetleg akarva-akaratlanul még tovább súlyosbították a szenvedéseinket. Vegyünk sorra mindenkit, aki az eszünkbe jut, és engedjük el a haragot. Az Úr Jézus szeretete és felénk árasztott békessége tehet minket képessé erre a szívünkben munkálkodó Szentlélek által. A megbocsátás egyszeri döntés, azonban az érzelmi folyamat, amíg képesek vagyunk elengedni a kellemetlen érzéseket, jóval hosszabb lehet. 

Ehhez hasonló, szintén nem könnyű lépés a saját bűneinkkel való szembenézés: a bántalmazási dinamika felismerése után erre is szükségünk van. Megnyugtatlak, hogy attól még nem válsz bántalmazóvá, hogy felismered és megvallod azokat a bűnöket, amit a bántalmazás és provokáció hatására elkövettél. Azonban a saját lelkiismereted tisztasága miatt fontos ezekkel szembenézned. Minél hosszabban voltunk kitéve az elnyomásnak, annál valószínűbb, hogy több olyan viselkedésmódot felvettünk, ami nemcsak egészségtelen, hanem akár másokra is káros volt. Ugyanígy, vizsgáljuk meg, hogy nincs-e a szívünkben harag, keserűség vagy más, akár évek óta raktározott destruktív hozzáállás.

Emellett létezik olyan eset is, amikor a bántalmazó áldozata maga is mások bántalmazójává válik, ezért szólnunk kell erről is. Ez akkor jöhet létre, amikor például egy főnök bántalmazza alkalmazottait, és az egyik alkalmazott a másikon vezeti le a felgyülemlett feszültséget. Fontos, hogy a hierarchia itt is jelen van: csak az bántalmazhat másokat, aki alatt áll valaki a rangsorban, például egy beosztott vagy gyermek. Amennyiben az áldozat azzal szembesül, hogy ő maga is bántalmazóvá vált, fontos, hogy ezt beismerje és változtasson a viselkedésén. A feleség például, aki a férjétől kapott állandó bántások miatt keletkezett feszültséget gyermekein vezette le, törekedjen arra, hogy ezen a káros megküzdésen változtasson, és gyermekeit helyezze mihamarabb biztonságos közegbe. Bár ez nem könnyű feladat, mások támogatásával és kitartó munkával sikerülhet. 

Végül, miután ezeken az igen nehéz, és sokszor hosszadalmas lépéseken átküzdöttük magunkat, húzzunk megfelelő határokat a bántalmazóval szemben. Ez egyénenként és szituációként eltérő lehet, viszont általános alapelv, hogy minél súlyosabb a bántalmazás, annál szigorúbb fizikai és érzelmi határokra van szükség. Arról, hogy milyen helyzetben milyen határokat érdemes húzni egy következő cikkünkben írunk majd.

Bátorítás és kitekintés

Tudjuk, hogy nem volt egyszerű számodra ezeket a sorokat olvasni, ezért nagyon büszkék vagyunk rád, hogy ennek ellenére megtetted, és szeretnél dolgozni a felépüléseden. Tisztában vagyunk vele, hogy olyan sebekből kell gyógyulnod, amik igazságtalanul értek, és amiért lehet, hogy bocsánatot sem kértek tőled. Bátorítson az a tudat, hogy bár a környezeted sokszor nem érti, hogy min mész keresztül, és így segíteni sem mindig tudnak, mégsem vagy egyedül. Az Úr szeme lát téged, és keze állandó védelmet biztosít számodra. Hallja az imáidat és látja a könnyeidet. Ő az igazság és a kegyelem Istene, és egyáltalán nincs kibékülve azzal, ahogyan a bántalmazó viselkedik vagy viselkedett veled. Éppen ezért juttatta el hozzád ezeket a cikkeket, hogy megtapasztald, hogy az Úr igenis ki szeretne emelni az elnyomásból. Most még nehéz lehet belegondolni, viszont azzal, hogy ráébredtél a helyzetedre és elkezdtél lépéseket tenni a gyógyulásod irányába, egy teljesen más minőségű élet lehetősége nyílt meg előtted, ahogyan gyermekeid előtt is. Nem könnyű kitartani ezen az úton, de hidd el, hogy még annál is jobban megéri, mint amit most el tudsz képzelni. Amennyiben kérdéseid vannak ezzel vagy más témával kapcsolatban, bátran vedd fel a kapcsolatot velünk, vagy más bántalmazással foglalkozó szervezettel. 

Bizony, igaz az ÚR, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát. 

Zsoltárok 11:7

Mert az ÚRban bizakodhatsz, és ő megőrzi lábad a csapdától.

Példabeszédek 3:26

Felhasznált irodalom:

Reactive abuse (2019): What it is and why abusers rely on it?

https://breakthesilencedv.org/reactive-abuse-what-it-is-and-why-abusers-rely-on-it/