Vak voltam

  A tisztaságkultúra kifejezés keresztény kultúrkörben Magyarországon talán nem olyan elterjedt, mint angol megfelelője, a ‘purity culture’ az angolszász irodalomban. Az irányzat elvei azonban hazánkban is jelen vannak, így fontos, hogy szót ejtsünk erről a jelenségről. Lényegében arról a tanításról van szó, miszerint a hívőknek várniuk kell a szexuális élet megkezdésével a házasságig. Ez a nézet a Bibliából ered és valóban része a keresztény értékeknek,  védve ezzel a házasság jelentőségét és tisztaságát. A probléma ott kezdődik, amikor erre az elvre hivatkozva egészen radikális életvitelre buzdítják a hívőket (léteznek gyülekezetek, ahol a férfiak és nők csak külön padsorban ülhetnek, vagy nem járhatnak egy házicsoportra ellenkező neműek). Erre hivatkozva nyomják el az érzéseiket és vágyaikat a hívők (erre példa az az extrém felfogás, mikor arra kérik a keresztényeket, hogy ne vegyék tudomásul, és ne ismerjék meg a saját érzéseiket és vágyaikat), vagy amikor olyan gyakorlatokat vezet

  A   jelen cikkben egy érzékeny témát fogok érinteni, hiszen a híres írónőnek azt az arcát mutatom be, amelyet talán sokan nem ismernek. Elisabeth Elliot neve a legtöbb keresztény közösségben az első házasságáról, elszánt missziós hozzáállásáról és a párkapcsolatok tisztaságáról szóló elveiről vált ismertté. Élete folyamán több, mint 40 könyvet írt, és több alkalommal tartott nyilvános beszédeket; nevéhez kötődik a tisztasági kultúra (purity culture) népszerűsítése is.                  A műveit és nyilatkozatait tanulmányozva sajnos azt láthatjuk, hogy több esetben mizogin nézetek mellett állt ki, sőt, olykor legalizálta és idealizálta a leuraló és bántalmazó házasságokat. A következő cikk azt a tragikus életutat fogja bemutatni, aminek hatására az írónő a fenti meggyőződésekre jutott. A széles körben népszerűsített nézetei később nagyban befolyásolták az evangéliumi gyülekezetek szemléletmódját, aminek hatása ma is érezhető.   A továbbiakban egy angol nyelvű cikkből idézek módosí